Károlyi-kastélyok

Károlyi-kastély, Bályok

Balc, Románia

Az Árpád-kori település a 18. századtól a román államosításig a Károlyi család birtoka. A barokk stílusú kastélyt 1896-ban építtette gróf Károlyi Tiborné Dégenfeld Schonburg Emma. A parkot 783 évelő és 1108 lombhullató fával telepítették be. A család távozása után gyógyfürdőt létesítettek, amely a kastéllyal együtt a román Petrom olajtársaság tulajdonában volt, azzal együtt került az osztrák OMV-hez. Azóta nem üzemel és üresen áll. Kívül felújították, belül romos állapotban van, de látogatható.

Károlyi-kastély, Fót

Pest megye

Mária Terézia 1749-ben adományozta Fót községét Fekete Györgynek. Ő építtette a 18. század második felében azt a kisebb kúriát, amely a mai kastély magját képezi. 1803-ban Csekonics József megvásárolta a birtokot, majd 1808-ban továbbadta azt Károlyi József özvegyének. Későbbi tulajdonosa legidősebb fia, Károlyi István, aki 1832-ben Heinrich Koch tervei alapján oldalszárnyakkal toldatta meg, ekkor került oszlopos portikusz a főhomlokzatra. 1845 és 1849 között Ybl Miklós alakította át, ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is: mindkét szinten könyvtártermet és reprezentatív berendezésű szobákat alakítottak ki. A szalon jellegű termek falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették. A kastélyt övező 300 holdas angolpark 1836 körül készült el Erményi Ignác tervei alapján. 1957 novemberében alakult meg az államosított kastélyban a Fóti Gyermekváros, amely most Károlyi István Gyermekközpontként üzemel. A család fóti ágának leszármazottja, Károlyi László emigrációban töltött ötven év után visszatért a fóti kastélyba, ahol most  Erzsébet feleségével együtt él. Alapítványukon keresztül különböző célkitűzéseket támogatnak, főleg hajdani otthonaik felújítását, melyeket nemzeti kincsekként tartanak nyilván. Ugyanakkor ezeknek az ingatlanoknak a környékén jótékonysági tevékenységeket folytatnak, melyeket elődeik sok száz éven keresztül szorgalmaztak.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

I. Lipót 1686-ban adományozta Károlyi László grófnak a füzérradványi birtokot, amely a Károlyi család vadászkastélyát és uradalmi gazdasági központját foglalta magában. A kastélyt Ybl Miklós romantikus stílusban alakította át. A megrendelőTöb gróf Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte, aki hitvesével, Apponyi Franciskával úgy döntött, hogy reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Két évtizeden át gyűjtötték a reneszánsz díszítőelemeket: főként Firenzében vásárolták meg a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, valamint berendezési és használati tárgyakat, amelyek eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Gróf Károlyi István felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel berendezett kastély által kínált lehetőséget és luxusszállóvá alakíttatta át, amely 1938 májusában nyílt meg és több éven át sikeresen működött. Államosítását követően gyermekszanatórium, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC-szanatóriuma működött benne. 1993 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kastély vagyonkezelője. Az épület művészettörténeti, régészeti kutatásának eredményeire épül a kastély fokozatos helyreállítása, ezt követően ismét a reneszánsz tárgyi kultúra gyűjteményes otthonává válhat.

Gróf Károlyi Sándor Kórház

Újpest, Nyár u. 99.

A kórházat gróf Károlyi István végrendelkezése alapján Károlyi Sándor létesítette Ybl Miklós tervei alapján. A szép kert övezte épület 300.000 Ft költséggel épült fel, s nyílt meg 1895 áprilisában 60 ágy férőhellyel. Kezdetben alapítványi kórházként működött, nyilvános jelleget 1899-ben kapott. Első igazgatója dr. Fuchs Ignácz volt. A férőhely hamarosan szűknek bizonyult, ezért 1912-ben új részleggel bővült a kórház az úgynevezett Clarisse-pavillonnal. 1911-ben dr. Sándor István lett a kórház igazgatója, ő 1943-ig látta el feladatát. Kiváló szaktudása és szervezőkészsége folytán a Károlyi Kórház híressé vált. A szolgálatot az igazgató sebész főorvoson kívül egy osztályos főorvos, négy alorvos, négy rendelő orvos és egy kórházi boncoló, összesen 10 orvos látta el. 1935-ben a kórház épületét egy emelettel bővítették, így 203-ra nőtt az ágyak száma. Az orvosi kar bővítésével 1936-ban EKG-laboratóriummal korszerűsödött a belgyógyászat kardiológiai jellege. A II. világháború után Újpest Város kezelésében működött az intézmény 1949-es államosításáig.

Károlyi-kastély, Kőkapu

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A Károlyi család 1686-ban gróf Károlyi László révén kapta meg királyi adományként a füzéri várhoz tartozó javadalmakat (lásd Füzérradvány). A kastélyt a századfordulón építtette festői környezetben, egy mesterséges tavacska fölé magasodó sziklára – svájci vadászkastélyok mintájára – Károlyi László. A felújított, ma szállodaként működő épület különlegessége abban rejlik, hogy számtalan praktikát rejt: ma is látható például annak a titkos ajtónak a nyoma, amelyen át a társalgóból az alatta lévő szoba szekrényébe lehetett jutni. Különlegességnek számít a "toronyszoba", ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a patak völgyének mindkét oldalára. Egy téves legenda szerint az 1910-es években olyan sok vad élt a környéken, hogy ennek ablakából is lehetett vadászni.  Azonban, Károlyi László, majd Károlyi István idejében szigorúan tiltott volt vadászni a toronyból vagy a kastély közelében. Horthy Miklós kormányzó (1921 és 1944 között), Bethlen István és más urak sokat vadásztak itt, mint a Károlyiak vendégei, majd utánuk, de nem mint vendég, Rákosi Mátyás is, de ő csak a toronyból!

Károlyi-kastély, Nagykároly

Carei, Románia

Nagykároly mezőváros Szatmár vármegyében. A gróf Károlyi család honfoglaláskori, ősi fészke. A város alapítói a honfoglaló Kaplony nemzetségből származó Károlyiak voltak. A XVIII. századtól 1876-ig Szatmár megye székhelye, a Károlyi család kiterjedt birtokainak uradalmi központja volt. 1346-ban Lajos király heti vásárjogot adott Károlyi Andrásnak. A nagykárolyi vár alapját Károlyi Láncz László vetette meg 1482-ben egy kőház építésével, majd 1592-ben báró Károlyi Mihály erősítette meg palánkkal, árokkal és fallal a török elleni harcok idején. A végvárként használt kőépületet 1699-ben báró Károlyi Sándor alakíttatta át díszesebb formában. 1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján új, barokk kastélyt emeltetett. 1894-ben gróf Károlyi István Meinig Artúrral építtette át héttornyú lovagvárrá. Az első világháború után a birtokot és a kastélyt államosították. A Károlyi család visszakapta a kastélyt egy rövid ideig a 1940-es években, majd a Magyar Államnak ajándékozta. A háború után Szatmár megye Romániához került. 2009-ben az Európai Unió pályázati forrásából megkezdődött a műemlék restaurálása. 2010-ben gróf Dürckheim Francesca (szül. gróf Károlyi) létrehozta a Károlyi Sándor Alapítványt, amelynek célja a Károlyi család kulturális örökségének és hagyományának fenntartása.

Károlyi-kastély, Nagymágocs

Csongrád megye

Gróf Károlyi Imre 1896-97-ben historizáló, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Az épület eredeti tervrajzai, dokumentációi nincsenek meg, a helytörténeti kutatások szerint valószínűleg egy magyar származású, Bécsben élő építész tervezte a rezidenciát, amelyet kezdettől fogva a legmodernebb technikai vívmányokkal láttak el: gázvilágítást alakítottak ki benne, majd az 1910-es években villanyvilágításra tértek át. A kastélyparkban több szobrot, illetve szoborcsoportot helyeztek el, ezek közül a legnagyobb a rezidencia hátsó homlokzata előtt álló "Szabin nők elrablása" szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. Károlyi Imre 1943-ban hunyt el, koporsóját a nagymágocsi kriptában nyugvó családtagok földi maradványaival együtt a kaplonyi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A második világháború végén a család elmenekült, a gazdátlan kastély berendezését nagyrészt széthordták, a könyvritkaságokat eltüzelték a kandallóban. 1945-ben az állam a megmaradt bútorokat, festményeket és egyéb műtárgyakat lefoglalta, majd Szentesre, Sárospatakra és Egerbe szállíttatta, napjainkban ezen városok múzeumaiban lelhetők fel az eredeti berendezés megmaradt darabjai. Az államosítás után a kastélyban előbb a Csepel Vas- és Fémművek üdülője, majd görög szabadságharcosok szállása volt. Később a Csongrád Megyei Tanács Szociális Otthonát helyezték el az épületben. Napjainkban a Csongrád Megyei Közgyűlés Kastélyotthona (szociális otthona) működik falai között. A jelenleg 40 hektár területű angolparkot mára jelentősen átalakították, új sétányokat építettek ki benne és új fákat telepítettek.

Károlyi-kastély, Parádfürdő

Heves megye

A Tarna patak völgyében, annak jobb partján emelkedő dombhát tetején épült. Alapjait Grassalkovich  Antal vetette meg, a kastély korábbi helyén egy urasági nyári lak épült 1770 körül, és 1798-ban házi kápolna is helyet kapott. Átépítésére a kiegyezés után került sor, az építtető gróf Károlyi György Ybl Miklóst, a neves fővárosi építészt bízta meg a munkálatokkal. 1872-re épült meg a klasszicista stílusú vadászlak, melyet később alakítottak át kastéllyá. Az északi kétemeletes szárny romantikus stílusban épült, de ezt már Károlyi Gyula építtette 1889-ben. A kastélybővítés során 44 szobássá vált, és vezetékes vízhálózattal látták el. Itt töltötték mézesheteiket Károlyi Mihály és felesége Andrássy Katinka.

1918-1919 után az elkobzott uradalmi épületet szálloda céljára használták. Utána fosztották ki, hogy kik, ez még nem tisztázott. Lehettek románok, vagy oroszok.

A kastélyt, helyreállítás után 1949-1988-ig, a Szakszervezetek Országos Tanácsa gyermeküdülőjeként üzemeltették. Ezután a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott Idősek Otthona költözött a falai közé, s az épületet 1996-ban Heves Megye Önkormányzata vette meg a SZOT-vagyonból. Az Idősek Otthona új épületbe költözött 2008-ban, azóta üresen áll. Károlyi Mihály emlékét emléktábla őrzi a kastélyban, melyet 1978. október 26-án helyeztek el, s melynek leleplezésén még részt vett a felesége. Az emléktábla Asszonyi Tamás munkája.  

Károlyi-kastély, Parádsasvár

Heves megye

Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. A kapuszárnyak fölötti lunettába a Károlyi és Zichy család címerét helyezték. A kerek lépcsőtoronyból a park felé félköríves kapu nyílik, zárókövén ugyancsak a Károlyi-címerrel.

A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Gróf Károlyi György után unokája, gróf Károlyi Mihály lett az uradalom tulajdonosa. Ő városi ember révén nem szerette a földesúri életet, de felesége, Andrássy Katinka, a Vörös Grófnő kedvelte a vidéki életformát. A Tanácsköztársaság után az állam eltulajdonította a birtokot a Károlyiaktól, akik csak a II. világháború végén kapták vissza két évre egykori birodalmukat. A kommunizmus idején gyermeküdültetésre használták. Jelenleg a régi fényében pompázik a kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven ötcsillagos szállodaként minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élménymedencével, szaunával, bowling és fallabdapályával. Két évig tartó felújítást követően 1998 őszén nyitotta meg kapuit.

Károlyi-kastély, Stomfa

Stupava, Szlovákia

Stomfa az Árpád-házi királyok idején határőrhely volt. A mai kastély helyén vízi vár állt és a XIV. században a Pallenstein-birtok része volt. A legenda szerint Stomfa szlovák neve – „Stupava“ – onnan ered, hogy mikor Morvaország felől a fuvarosok Pozsony felé haladtak, a stomfai kastély egyik oszlopán páva fogadta őket. Ez nyugati szlovák tájszólásban „sztúp páva“, és ebből eredt Stomfa mostani szlovák neve. 1519-ben a Stomfa-Pellensteini uradalmat Serédy Gáspár szerezte meg, utána fia, György örökölte. 1552-ben a birtok herceg Salm család kezébe került, amíg 1619-ben megszerezték a gróf Pálffyak, akik a XVII. században a stomfai vízi várat átépítették. 1867-ben a stomfai 20.000 hektáros birtok a kastéllyal együtt a diplomata gróf Károlyi Alajos tulajdonába került, aki 1870-ben romantikus stílusban alakíttatta át. A belső tereket Lotz Károly freskói díszítették. 1945-ben a család Ausztriába menekült, ezt követően a kastélyt kifosztották, majd a tetejét felgyújtották. Az 1950-es, majd az 1990-es években felújították – sajnos egy emelettel megemelték, majd idősek szociális otthonaként kezdték üzemeltetni – jelenleg is ezt a funkciót látja el.

Károlyi-kastély, Szegvár

Csongrád megye

1722-től gróf Károlyi Sándor uradalmi központját Szegváron alakította ki és 1725-től kastélyt építtetett. Az építkezés 1728-ra fejeződött be. Az 1760-as évekre romossá vált kastélyt Csongrád vármegye megvásárolta Károlyi Antaltól 1768-ban. Az eredeti elképzelésektől eltérően végül nem a kastélyt alakították át vármegyeháza céljára, hanem mellette teljesen új épületet emeltek. A 19. század közepén az épületben a 17 szobán kívül a földszinten volt a levéltár, a konyha és a pénztár. Az emeleten kapott helyet a megyei gyűléseket befogadó nagyterem. Az udvarán emeletes börtönépület, egy 10 szobás, földszintes tisztilak, valamint egy 4 szobás kisebb tisztilak állt. Többet mutat...

A Szegváron álló vármegyeháza 1768 és 1773 között épült késő barokk stílusban. 1773-ban tartották meg itt az első megyegyűlést. 1883-tól Szentes lett a közgyűlések helyszíne, így a szegvári épületet az Országos Gyermekmenhelynek adományozták, benne árvaház kezdte meg működését. A 20. század elején az épület gróf Károlyi Sándor tulajdonába került, aki 1902-ben leánynevelő intézet és óvoda céljára ajánlotta fel. Az intézményt az irgalmas nővérek működtették. A volt megyeháza egy része szegény sorsú öregek számára is otthont adott. Az irgalmas nővérek 1919-ig vezették az alapítványi iskolát, majd a Kassáról idetelepült Orsolya rendi nővérek 1921-ben elemi és polgári iskolát indítottak lányok részére. 1950-től egészen 1997-ig gyermeknevelő intézet működött falai között. A szegvári vármegyeháza épülete 2001 júniusától a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésben áll.

Károlyi-kastély, Tótmegyer

Palárikovo, Szlovákia

A tótmegyeri birtokot 1690-ben vásárolta meg gróf Kaunitz András. 1701-ben Domenico Martinelli építész tervei szerint építették az első kastélyt, mely a kuruc háborúk folyamán megrongálódott. 1730-ban a birodalmat megvásárolta a Szatmári békekötő gróf Károlyi Sándor. A régi kastély helyén 1757-ben gróf Károlyi Ferenc megrendelésére egy U-alakú, emeletes kastély és egy színház épült, melyet azonban 1803-ban lebontottak. 1866-ban a diplomata gróf Károlyi Alajos bővítményekkel neoklasszicista stílusban egészített ki és a kastélyhoz tartozó parkot angolparkká alakította át. A munkálatokat Heinrich Koch tervei alapján Ybl Miklós irányította. 1890 és 1945 között gróf Károlyi Lajos felvirágoztatta a Tótmegyeri vadászatot olyannyira, hogy világhírű apróvad vadászterületnek számított. 1928-ban gróf Károlyi Lajos baráti köre és a francia diplomata Maxime Ducrocq által Tótmegyeren egy nagy jelentőségű ötlet született: megalakítani egy nemzetközi vadászati egyesületet, mely aztán Párizsban, CIC név alatt, 1930-ban meg is alakult. A Károlyi család 1945-ben hagyta el a kastélyt, 1948-ban államosították. A II. világháború alatt a németek kórházként használták, ezt követően a vöröshadsereg főhadiszállása és beteggondozó lett. 1960-as évek óta vadászkastélyként hasznosítják. Az 1990-es években Károlyi József elgondolása alapján a szlovák állam és a szlovák erdészet hozzájárulásával a tótmegyeri kastélyt renoválták és létrejött a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tárgyaló központja és 2006-ban a CIC múzeum is (www.cic-wildlife.org).

Károlyi-kastély, Zalaszentgrót

Zala megye

Zalaszentgrót a Zala folyó mentén található település Zala megye északkeleti részén. Kiemelkedő műemlék épülete, a Batthyány család 1787-ben építtetett késő barokk kastélya alapjául egy a 16-17. században épült erőd szolgált. A 19. század második felében a Károlyi család birtokába került kastélyt átépítették. Az U alakú épületet a második világháború után gróf Károlyi Györgytől tulajdonították el, azóta speciális igényeket szolgál napjainkig, emellett előzetes egyeztetés alapján látogatható.

Különösen figyelemre méltó a kastély kovácsoltvas kapuja. A műemléki védelem alatt álló mintegy kétszáz éves park kiterjedése több mint 4,2 hektár.