Károlyi-kastélyok

Károlyi-kastély, Aradmácsa

Macea, Románia

 

 

Aradmácsa község a romániai Arad megyében, Aradtól 23 km-re található. A település kiemelkedő műemlékének, a Csernovics család kastélyának első terve 1724-re datálódik. Csernovics Pál – második házasságát követően Aradmácsára vonult vissza és a kastély építkezéseivel foglalkozott, amely a 19. század első felében klasszicista stílusban épült át. Mind elülső, mind hátulsó teraszát dór oszlopokkal díszítették. 1862-ben a kastélyt a család kártyán elveszítette, új tulajdonosa a Károlyi család lett, amelynek megrendelésére 1862 és 1889 között épült meg a kastély második, nagyobb szárnya eklektikus elemekkel franciás megjelenést kölcsönözve az épületnek. Az arborétumot és botanikus kertet a híres kertész, Joseph Prochaska tervezte, aki a kert rendezése során egy szökőkutat, egy úszómedencét, egy teniszpályát és rengeteg növényt telepített a parkban.   
Az első világháború után mind a kastély, mind a park történetében negatív változások következtek be. 1939-ben a kastély és a park egy orvos, Adam Iancu tulajdonába került, aki több mint 10 hektáron kivágatta a fákat. A kastély első, jelentős helyreállítása 1956-ban fejeződött be. A kertet és az arborétumot csak 1968-ban nyilvánították védetté, valamint védelmi szempontból fontos, a fenntartáshoz és rendezéshez szükséges intézkedéseket vezettek be. Ezt követően a kastélyba fogyatékos gyermekek iskolája költözött be.
Jelenleg Nyugat-Románia első vadászati múzeuma működik falai között, trófeái között néhány nemzetközi versenyeken aranyérmet nyert kiállítási tárgy is látható.

Károlyi-kastély, Fót

(Pest megye)

 

Mária Terézia 1749-ben adományozta Fót községét Fekete Györgynek. Ő építtette a 18. század második felében azt a kisebb kúriát, amely a mai kastély magját képezi. 1803-ban Csekonics József megvásárolta a birtokot, majd 1808-ban továbbadta azt Károlyi József özvegyének. Későbbi tulajdonosa legidősebb fia, Károlyi István, aki 1832-ben Heinrich Koch tervei alapján oldalszárnyakkal toldatta meg, ekkor került oszlopos portikusz a főhomlokzatra. 1845 és 1849 között Ybl Miklós alakította át, ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is: mindkét szinten könyvtártermet és reprezentatív berendezésű szobákat alakítottak ki. A szalon jellegű termek falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették. A kastélyt övező 300 holdas angolpark 1836 körül készült el Erményi Ignác tervei alapján. 1957 novemberében alakult meg az államosított kastélyban a Fóti Gyermekváros, amely most Károlyi István Gyermekközpontként üzemel. A család fóti ágának leszármazottja, Károlyi László emigrációban töltött ötven év után visszatért a fóti kastélyba, ahol most  Erzsébet feleségével együtt él. Alapítványukon keresztül különböző célkitűzéseket támogatnak, főleg hajdani otthonaik felújítását, melyeket nemzeti kincsekként tartanak nyilván. Ugyanakkor ezeknek az ingatlanoknak a környékén jótékonysági tevékenységeket folytatnak, melyeket elődeik sok száz éven keresztül szorgalmaztak.


Károlyi-kastély, Füzérradvány

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

I. Lipót 1686-ban adományozta Károlyi László grófnak a füzérradványi birtokot, amely a Károlyi család vadászkastélyát és uradalmi gazdasági központját foglalta magában. A kastélyt Ybl Miklós romantikus stílusban alakította át. A megrendelőTöb gróf Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte, aki hitvesével, Apponyi Franciskával úgy döntött, hogy reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Két évtizeden át gyűjtötték a reneszánsz díszítőelemeket: főként Firenzében vásárolták meg a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, valamint berendezési és használati tárgyakat, amelyek eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Gróf Károlyi István felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel berendezett kastély által kínált lehetőséget és luxusszállóvá alakíttatta át, amely 1938 májusában nyílt meg és több éven át sikeresen működött. Államosítását követően gyermekszanatórium, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC-szanatóriuma működött benne. 1993 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kastély vagyonkezelője. Az épület művészettörténeti, régészeti kutatásának eredményeire épül a kastély fokozatos helyreállítása, ezt követően ismét a reneszánsz tárgyi kultúra gyűjteményes otthonává válhat.


Gróf Károlyi Sándor Kórház

Újpest, Nyár u. 99.

 

A kórházat gróf Károlyi István végrendelkezése alapján Károlyi Sándor létesítette Ybl Miklós tervei alapján. A szép kert övezte épület 300.000 Ft költséggel épült fel, s nyílt meg 1895 áprilisában 60 ágy férőhellyel. Kezdetben alapítványi kórházként működött, nyilvános jelleget 1899-ben kapott. Első igazgatója dr. Fuchs Ignácz volt. A férőhely hamarosan szűknek bizonyult, ezért 1912-ben új részleggel bővült a kórház az úgynevezett Clarisse-pavillonnal. 1911-ben dr. Sándor István lett a kórház igazgatója, ő 1943-ig látta el feladatát. Kiváló szaktudása és szervezőkészsége folytán a Károlyi Kórház híressé vált. A szolgálatot az igazgató sebész főorvoson kívül egy osztályos főorvos, négy alorvos, négy rendelő orvos és egy kórházi boncoló, összesen 10 orvos látta el. 1935-ben a kórház épületét egy emelettel bővítették, így 203-ra nőtt az ágyak száma. Az orvosi kar bővítésével 1936-ban EKG-laboratóriummal korszerűsödött a belgyógyászat kardiológiai jellege. A II. világháború után Újpest Város kezelésében működött az intézmény 1949-es államosításáig.


Károlyi-kastély, Kőkapu

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

  

 

A Károlyi család 1686-ban gróf Károlyi László révén kapta meg királyi adományként a füzéri várhoz tartozó javadalmakat (lásd Füzérradvány). A kastélyt a századfordulón építtette festői környezetben, egy mesterséges tavacska fölé magasodó sziklára – svájci vadászkastélyok mintájára – Károlyi László. A felújított, ma szállodaként működő épület különlegessége abban rejlik, hogy számtalan praktikát rejt: ma is látható például annak a titkos ajtónak a nyoma, amelyen át a társalgóból az alatta lévő szoba szekrényébe lehetett jutni. Különlegességnek számít a "toronyszoba", ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a patak völgyének mindkét oldalára. Egy téves legenda szerint az 1910-es években olyan sok vad élt a környéken, hogy ennek ablakából is lehetett vadászni.  Azonban, Károlyi László, majd Károlyi István idejében szigorúan tiltott volt vadászni a toronyból vagy a kastély közelében. Horthy Miklós kormányzó (1921 és 1944 között), Bethlen István és más urak sokat vadásztak itt, mint a Károlyiak vendégei, majd utánuk, de nem mint vendég, Rákosi Mátyás is, de ő csak a toronyból!


Károlyi-kastély, Nagykároly

Carei, Románia

 

Nagykároly mezőváros Szatmár vármegyében. A gróf Károlyi család honfoglaláskori, ősi fészke. A város alapítói a honfoglaló Kaplony nemzetségből származó Károlyiak voltak. A XVIII. századtól 1876-ig Szatmár megye székhelye, a Károlyi család kiterjedt birtokainak uradalmi központja volt. 1346-ban Lajos király heti vásárjogot adott Károlyi Andrásnak. A nagykárolyi vár alapját Károlyi Láncz László vetette meg 1482-ben egy kőház építésével, majd 1592-ben báró Károlyi Mihály erősítette meg palánkkal, árokkal és fallal a török elleni harcok idején. A végvárként használt kőépületet 1699-ben báró Károlyi Sándor alakíttatta át díszesebb formában. 1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján új, barokk kastélyt emeltetett. 1894-ben gróf Károlyi István Meinig Artúrral építtette át héttornyú lovagvárrá. Az első világháború után a birtokot és a kastélyt államosították. A Károlyi család visszakapta a kastélyt egy rövid ideig a 1940-es években, majd a Magyar Államnak ajándékozta. A háború után Szatmár megye Romániához került. 2009-ben az Európai Unió pályázati forrásából megkezdődött a műemlék restaurálása. 2010-ben gróf Dürckheim Francesca (szül. gróf Károlyi) létrehozta a Károlyi Sándor Alapítványt, amelynek célja a Károlyi család kulturális örökségének és hagyományának fenntartása.


Megosztás a közösségi oldalakon